Elhatározva a Kutyaparadicsom Kutyaoktató Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek, továbbá a Tatabányai Törványszék Pk.60.050/2015/2. számú hiánypótlást elrendelő végzésének megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
Az egyesület célja:
Az állatvédelem, és a helyes állattartás fontosságára való társadalmi figyelemfelhívás, valamint ehhez kapcsolódóan a kutyakiképző tevékenység és a kutyás sportok népszerűsítése, társadalmi szemléletformálás, a tudatosság növelése, ismeretterjesztés, oktatás minden korosztály és társadalmi csoport számára, valamint ezzel kapcsolatos szabadidős tevékenységek, rendezvények szervezése.
Az egyesület tevékenysége:
Az egyesület céljának megfelelően az alábbi közhasznú tevékenységet fejti ki: [Ectv. 34. § (1) bekezdés a) pont]
| Közhasznú tevékenység | Közfeladat | Jogszabályhely |
|---|---|---|
|
állatvédelemmel, kutyakiképzéssel és felelős állattartással, gondozással kapcsolatos nevelés-oktatás, képzés, szakképzés, felnőttképzés és ismeretterjesztés |
állatvédelmi oktatás |
az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43/A.§ és 43/B.§ |
|
óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, gimnáziumi nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, felnőttoktatás |
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 1. a), c), g), h), i), n) alpontok |
Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek.
A tagdíj éves összege a megalakulás évében 5.000,- Ft/fő.
Az alapító tagok mindegyike az éves tagdíjat (5.000,- Ft/fő) 2015. augusztus 03. napján készpénzben, teljes egészsében az Egyesület rendelkezésére bocsátotta, mely az Egyesület házipénztárába került elhelyezésre.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően a tagdíj teljes éves összegét legkésőbb minden év december 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába befizetni vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A 14. életévét be nem töltött kiskorú személy belépési nyilatkozatához a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges, a 14. életévét betöltött kiskorú személyek belépési nyilatkozatához a törvényes képviselő hozzájárulása nem szükséges.
A belépési nyilatkozatot az ügyvezetőhöz kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára.
A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
a./ A tag kilépésével.
b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c./ A tag kizárásával
d./ A tagsági jogviszony közgyűlés általi felmondásával.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az ügyvezető folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az ügyvezetőnek személyes meghallgatásra kell meghívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása a határozathozatalt nem akadályozza. A meghallgatáson biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. A meghallgatáson a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az ügyvezető a kizárásról szóló határozatát a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú ügyvezetői határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
Abban az esetben, ha a tag a tagsági viszony létesítéséhez szükséges feltételeknek időközben nem felel meg, a közgyűlés a tag tagsági jogviszonyát 30 napos határidővel írásban felmondhatja.
Az egyesület tagja jogosult:
a./ az egyesület tevékenységében részt venni
b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d./ a tag a közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet, továbbá tag kizárását és tagsági jogviszony felmondását kezdeményezheti az ügyvezetőnél, illetve a közgyűlésnél
e./ az egyesület irataiba betekintetni
f./ arra, hogy a közgyűlésen tisztségviselőt válasszon és őt bármely tisztségre megválasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn azzal, hogy a 14. életévét be nem töltött kiskorú személy tag a közgyűlésen választójoggal rendelkezik, azonban csak életkorának megfelelő tisztségre választható. A 14. életévét betöltött kiskorú tagnak korlátlan választójoga van, azonban nem választható olyan tisztségre, amely tisztség betöltéséhez teljes cselekvőképességre van szükség.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
Az egyesület tagja és az ügyvezető kérheti a bíróságtól a tagok és az egyesület szervei (közgyűlés, ügyvezető) által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.
A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
A tag kizárása tekintetében az első jogorvoslati fórum a közgyűlés az alapszabály VII/3. pontjában meghatározottak szerint, ennek igénybevétele után lehet bírósághoz fordulni.
Az egyesület tagja:
a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az ügyvezetőnek bejelenteni.
Az egyesület szervei:
a./ Közgyűlés
b./Ügyvezető
A Közgyűlés
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az ügyvezetőtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az ügyvezető 2 napon belül dönt. Az ügyvezető a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az ügyvezető a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]
11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. [Ectv. 37. § (2) a) pont] A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.[Ectv. 37. § (2) d) pont] Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.[Ectv. 37. § (3) b) pont]
.
Ügyvezető
13. Az egyesület ügyvezetését az ügyvezető látja el, aki dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
14. Az ügyvezetőt a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. Az ügyvezető az Egyesület vezető tisztségviselője.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
Az egyesület tagjai az ügyvezetőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a./ amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d./ amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. [Ectv. 39. § (1) és (2) bekezdés]
16. Az egyesület vezető tisztségviselője:
Az egyesület ügyvezetője:
Név: Bucsuházi-Bedák Mónika
Anyja születési neve: Haracsi Irén
Lakcím: 1039 Budapest, Madzsar József utca 5. I. em. 2.
Az egyesület törvényes képviseletét az ügyvezető látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
17. Az ügyvezető hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az általa összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./ a tag felvételéről és tag kizárásról való döntés.
m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
18. Az ügyvezető határozatait írásban hozza meg. A határozatokat az ügyvezető köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni. [Ectv. 37. § (3) a) pont]
Az ügyvezető határozatait az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]
Az ügyvezető kötelessége továbbá:
XI.
Az egyesület gazdálkodása
Az egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem végez, ilyen tevékenységet – az Ectv. 2. §. 7., 10 és 11. pontjaival összhangban – csak a célja megvalósításának előmozdítása érdekében, céljait nem veszélyeztetve kiegészítő jelleggel végezhet.
Az adománygyűjtésre és a nyilvántartási szabályokra az Ectv. 24-26.§-ában, míg a könyvvezetésre és a beszámolás rendjére az Ectv. 27-30.§-ában foglaltakat kell irányadónak tekinteni.
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület alapítója, tagja – a vagyoni hozzájárulásának (tagdíjának) megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
Az egyesület vagyonát az Ectv. 17. § (3) bekezdése szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.
Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. A közgyűlés feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
Az egyesület bevételei és kiadásai az Ectv. 19. §.-ban meghatározottak szerint alakulnak.
XII.
Az egyesület megszűnése
Az egyesület megszűnhet jogutódlással vagy jogutódlás nélkül.
Az egyesület jogutódlással történő megszűnésének esetei az átalakulás és az egyesülés. Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
Az egyesület jogutód nélkül szűnik meg, ha:
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt; vagy
c) a tagok kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
Az egyesület megszűnésének részletes szabályaira egyebekben a Ptk. és az Ectv. vonatkozó rendelkezései az irányadók.
XIII.
Záró rendelkezések
Az egyesület működése felett a törvényességi ellenőrzést a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség gyakorolja.
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Kelt: Sárisáp, 2015. év. szeptember hó 19. napján
…………………………………………………………………….
Bucsuházi-Bedák Mónika
ügyvezető
Készítem és ellenjegyzem:
Hasznos tanácsok, tanfolyamokkal kapcsolatos hírek, eseményekről értesítések várnak rád
